A minap volt időm gondolkodni kicsit... Feltettem magamnak a lassan közhelyessé váló kérdést: "miért vagyok a világon? Mi célt szolgál a létezésem?" Aztán jött a világrengető válasz rá: hogy másokat kiszolgáljak. Igen, végiggondoltam többször is. Miért szeretnek az emberek? Nem is szeretnek...talán. Nem tudhatom. Oly kevés ember látta még a valódi arcom. Minden nap felkelek és mosolyt próbálok festeni az arcomra. Inkább kevésbé, mint többé sikerül. (:
Ennyi volt a szösszenetem, még megyek vissza tanulni...
Én igenis szeretlek :)<3 És szerintem a valódi arcodat is láttam már, nem is egyszer :D<3
VálaszTörlés